Képaláírás: Csokonai Vitéz Mihály sírja Debreczenben

Ismertető szöveg: "A hatvanutczai temető egyik szögletében áll a költő egyszerü elhagyatott sirja. Milly elhagyott, elvadult hely ez. Út, nyom nem vezet hozzá, a kidült bedült fejfák között buján tenyészik a gyom, burján és a vad csalán, övig érő gíz-gaz, katangkóró lepi a temetőt, olly rideg, olly megdöbbentő síri borongás lebeg e vidék felett, hogy a kegyeletes sziv, melly a helyet fölkeresi, tompa fájdalomban szorul össze, míg eléri az egyszerü oszlopot.Egyszerü vasoszlop ez, mit tisztelői állittattak a békében szunyadó porai fölé. A tisztelő hazafiak közől pedig sok talán imitt amott aluszsza már örök álmát, s erről is el lehet mondani, hogy itt is a hálátlanság szellője ingatja a feledés tüskebokrait. Pedig a néma hant alatt az ország legelső népköltője nyugoszik, ki édes szavával zengé először a nép dalait, szeretni tanitva nyelvet, hazát, és nemzetet, ki legelőször dalolá: magyar! hajnal hasad! és a jövő nemzedék szivébe a szerelem és honfi remény édes balzamát, mézét csepegteté.Ő is elhalt mint a többiek, az ő sirja is elfelejtve, mint a többieké. Kit meg nem tört semmi vész, ki annyi baj, nélkülözés és reménytelenség utján megtartá a bizalmat, ép férfi-szivet, a jó és törhetlen elevenségü kedélyt és a büszkeséget ki a könyek közt mosolyogni tudott, és a mosolyban a sors viszontagságait gunyolá, kit senki és semmi meg nem tört, meg nem alázott, megtöré végre a sir." (Forrás: Vasárnapi Ujság 6. évf. 34. sz. (1859. augusztus 21.))

Az 1830-as években Csokonai-síremlék felállítását kezdeményezte a város, de Cserey Farkas és Kazinczy Ferenc már 1806-ban meghirdette a gyűjtést. Kazinczy klasszicista gúlát javasolt, ezzel a felirattal: "Árkádiában éltem én is" azaz a múzsáknak szentelt kies helyen. A debreceniek azonban nem így értették az Árkádia szót: e hely ugyanis eredetileg kiváló - elsősorban szamaraknak alkalmas - legelőjéről híres. Ez indította meg az "Árkádia-per" néven ismert áldatlan viaskodást Debrecen és Kazinczy között. Az Árkádia-per elodázta az ügyet Kazinczy halála utánra. 1835-ben Vecsey József néptribun és Péczely József professzor kezdte meg a gyűjtést, s 1836-ban már állt is a Hatvan utcai temetôben Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár vasgúlája, amely a kollégiumi diákok (többek között Arany János), professzorok és még háromszáz debreceni ember által adományozott 2321 forintból jött létre.(Forrás:http://utcanev.atw.hu/csokonai.html)