Képaláírás: Pray György

Ismertető szöveg: "A mint Nagy-Szombatból az egyetem 1777-ben Budára átté­tetek, annak első őrévé 800 forint évi fizetéssel Pray hivaték meg. Ezen hivataláról azonban 1780-ban lemondott, csak akkor vállalta azt újra el, midőn az egyetem 1784-ben Pestre átköltözött. Ekkor történt az, hogy nagybecsű könyv- és kézirat-gyűjteményét, 400 forint holtáig fizetendő évdijért a pesti egyetem könytárának adá, ezáltal azt a szétszóródástól megmenté, melly sors már sok jeles könyvtárnak jutott osztályrészéül. A munkái által elhíresült férfiút FT. Leopold király trónra lépte után félévvel, nagyváradi kanonokká nevezé ki, hol az egész életét másutt töltött Prayban annyira bíztak, hogy az ugyanazon évben tartott országgyűlésre a nagyváradi káptalan őt követéül választá. I. Ferencz király pedig tormovai bold. Szűzről czimzett apáttá nevezte ki. " (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.)

Az anyaggyűjtést 1764-ben kezdte meg a Kollonich Lipót javaslatára addig és mások számára továbbra is elzárt kamarai levéltárban. Elődeitől eltérően tudatosan gyűjtött, csak a tanulmányaihoz szükséges iratokat másolta le. A következő évtizedekben hatvankötetnyi anyagot gyűjtött össze levéltári kutatásai és a kortársaival folytatott adatcserék révén. E tevékenysége gyümölcse lett a Pray-kódexben megtalált Halotti beszéd és könyörgés egy részletének, valamint Szent Erzsébet és Szent Margit legendáinak publikálása. 15-18. századi levélgyűjteménye, pecséttára és Bethlen Gábor-kori oklevéltára posztumusz jelent meg. (Forrás: Wikipédia)