Képaláírás: Hegedűs Lajosné

Ismertető szöveg: "S mégis, midőn ez arczvonások szemléleténél, az elhunyt fiatal mű­vésznő emlékezete megújul lelkünkben, olly élénken érezzük a veszteségetmelly halála által szinügyünket, a magyar művészetet érte, hogy még a fájdalom ama nagy szavai számára is találnánk mentséget s hajlandók vagyunk elhinni, hogy a veszteség nagyságát nem feltételezi mindig az ér­dem és ősz haj, a küzdés és a tettdus életpálya van, a mi ennél még metszőbbé teszi a fájdalmat: a remény, a sirba dőlt szép remény! Régi igazság a magyar irodalom és művészet történetében örök­ké kiméletlenül megújuló régi panasz!" (Forrás: Vasárnapi Ujság, 6. évf. 42. sz. (1859. október 16.))

A kortársak népdalok fülemiléje és a népszínművek múzsájaként emlegették. Blaha Lujza előtt a legnépszerűbb népszínmű-énekesnő. 1854-ben lépett először színpadra Aradon, a Csikós c. népszínműben, Rózsi szerepében. Az elkövetkező években fellépett Pozsonyban, Nagyváradon, Győrben, Szegeden. 1855-ben férjhez ment Hegedüs Lajos színigazgatóhoz. 1858-ban vendégszerepelt először a Nemzeti Színházban, olyan sikerrel, hogy rögtön szerződtették. A korszak három legismertebb népszínműírójának, Szigligeti Edének, Szigeti Józsefnek, Vahot Imrének, de másoknak a darabjaiban is játszott. Híres és ideális partnere a népszínmű-szerepekben Füredi Mihály operaénekes. Hegedüsné óriási sikereket aratott. A közönség és a kritika egyaránt rajongott érte. (Forrás: http://www.kethelyert.hu/?q=node/224)