Képaláírás: Kondor-keselyűk lakomája Afrikában, Dél-Núbiában

Ismertető szöveg: "A puszta homoksikságon sem nyomot, sem csapást nem látnak, melly útmutatójuk lehetne, mert a csapást, a nyomot pár óra múlva elfújja, betölti homokkal a szél. Legbiztosabb útmutató még az útközben kidőlt tevék gyakran előforduló csontváza, melly a homokból itt-ott kifehérlik. Hol pedig még ezt is betakarta homokfuvatával a szél, ott gyakran eltéveszti a vándor ösvényét, neki megy a végtelen pusztának, hol irányt tévesztve a nap tik­ kasztó hőségében étlen szomjan leli gyakran az egész karaván halálát. Az illy eset nem ritka, kivált pedig sok teve esik áldozatul, nem mint­ha kényes állat volna, de mert a szamárénál is nagyobb türelmén végre is erőt vesz az étlenség, szomjúság. Igen sűrűn találhatók azért útközben a teve­csontvázak, de dögtest soha, mert azonnal lekoppasztják ennek minden da­rab húsát a számtalan ragadozó madarak s egyéb állatok. És ez nagy áldás az utazóra nézve, mert a magában peshedő hulla dögleletesse tenné a körléget." (Forrás: Vasárnapi Ujság,6. évf. 47. sz. (1859. november 20.))