Képaláírás: Kézsmárk

Ismertető szöveg: "A város három egyháza közöl legnevezetesebb a góth modor­ ban épült római kath. templom, hajdan a paulinusok birtoka, kik­ nek itt zárdájuk is volt. E templom tornyában volt hajdan a vi­- gyázók lakása, kik az óraütést és a szerencsétlenségeket trombita harsogással adták tudtára a lakosságnak. A kisebb kath. templom a vár utczája végén van, ezt is a paulinusok újították meg és éke­sítették fel. A harmadik az evang. templom, melly ugyan fából van építve, de azért elég tágas és jó nagy. A templom mellett van a csinosan épült s szép virágzásnak örvendő evang. lyceum (most teljesen fölszerelt s rendezett fögymnázium), melly régi idők óta hazai tan­intézeteink legjelesbjei közé tartozik, s különösen szivesen láto­gatták mindig a magyar alföld református ifjai az itt divatozó ne­met nyelv megtanulása végett, bár a tannyelv ujabb időkben itt is tulnyotnólag a magyar vala. " Forrás: (Vasárnapi Ujság 6. évf. 51. sz. (1859. deczember 18.))

Területe már a késő kőkorban lakott volt, a várban a puhói kultúrához tartozó telep maradványait tárták fel. Helyén egyesek szerint már 1190-ben apácakolostor állott, és eredetileg három település volt: a Poprád bal partján emelkedő dombon volt Szentmihály, amely valószínűleg királyi határőrfalu volt. A mai Szent Kereszt plébániatemplomnál volt Starý Trh szláv halászfalu, míg a Szent Erzsébet templom körül volt a harmadik falu, ezt a 13. században szászok lakták. A települést először 1251-ben említik, IV. Béla ekkor telepített ide német telepeseket. Városi jogot 1269-ben kapott, 1368-ban már városfalak védték. (Forrás:wikipedia)