Képaláírás: II. Endre kiadja az arany bullát

Ismertető szöveg: "Mialatt II. Endre királyunk a szent földet visszafoglalni járt, közel volt hozzá, hogy egy másik szent földet elveszitsen, - a hazát.Itthon fenekestül fordult fel az ország; apró ellenségek szaggatták el végtartományait, nem volt a ki azokat megvédje karddal, az ország kincseit szentségtelen kezek eltékozolták, s mi drágább volt azoknál is, eltékozolták a nemzet bizalmát, szeretetét koronás királyához. A király uti költsége fejében áruban bocsáták Gizela királyné ajándék-koronáját, a szállitási dijul Velencze Zárát kapta. Főispánok és főpapok, köztük a királyné rokona, Berthold, mentek a rosz példával elő; izmaeliták, pogányok zsarolták a köznépet, s a köznép agyonütögeté az adószedőket." Forrás: (Vasárnapi Ujság 6. évf. 52. sz. (1859. deczember 25.))

A 31 cikkelyből 11 foglalkozott valamilyen módon a szerviensekkel. Ez arra utal, hogy a fellépő előkelők tömegbázisát a szerviensek szolgáltatták. Öt olyan kiváltságot adott nekik, amelyek később a sarkalatos nemesi jogok közé számítottak. Ezzel magyarázható, hogy a kutatók közül néhányan az Aranybullában valamiféle nemesi alkotmányt láttak. Birtokaik mentesültek a királyi adók, a szabadok dénárjai fizetése, valamint a beszállásolás alól. A fiú utód nélkül meghalt szerviens birtoka egynegyedét a lánya örökölje, a többiről szabad akarata szerint rendelkezzék, ha nincs végrendelet, akkor rokonai az örökösök. Csak akkor száll a birtok a királyra, ha a szerviensnek nincsenek örökösei. Mentesültek a szerviensek megyésispánok joghatósága alól. A király országon kívüli hadjáratába csak az uralkodó költségén tartoztak vele menni, ha idegen támadás érné az országot, akkor minden szerviensnek hadra kell kelnie. (Forrás:wikipedia)