Képaláírás: Báró Wesselényi Miklós

Ismertető szöveg: "Ez időben ismerkedett meg s kötött barátságot Debreczenben állomásozó hu­szárkapitány gróf Széchenyi Istvánnal, ki akkor még a magyar nyelvet töredezve beszélte, nemzeti jövőnkhöz nem sok reményt kötött a kinek derültebb nézetekre hangolásában és tettre buzdí­tásában Wesselényinek nem csekély érdeme van valamint másfe­lől Széchenyi gyakorlati irányú lángelméje s nagyvilági miveltsége Wesselényire szintén tetemes befolyást gyakorolt. Együttmentek Angliába és Francziaországba, melynek déli részét, a mandolafás, daltermő Provence-t gyalog utazták be." (Forrás: Vasárnapi Ujság,7. évf. 3. sz. (1860. január 15.))

Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Ebben Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. Kolozsváron, a Híd utcában nyomdája volt, itt nyomtatta ki beszédeit, tételeit, naplóját. 1835-ben Estei Ferdinánd osztrák császári herceg bezáratta a nyomdát. 1835 elején előbb az erdélyi, majd a magyarországi királyi tábla is perbe fogta előbbi az 1835-36-ös erdélyi országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt, utóbbi az 1834. decemberi nagykárolyi megyegyűlésen elmondott beszéde miatt, melyben igen élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok elbuktatásáért (jóllehet felségsértőnek tekintett kifejezés tényleges elhangzását sohasem sikerült bizonyítani). A perben Kölcsey Ferenc volt a védője. (Forrás:wikipedia)