Képaláírás: Erkel Ferencz

Ismertető szöveg: "A közönség reménye csakhamar beteljesült. 1844. jun. 4-én, került szinre Erkel második operája : Hunyady László, melynek szövegét szintén Egressy Béni irta. Ha fentebb Báthory Mária. roppant hatásáról szólottunk: el kell mondanunk azt is, hogy ezen nagy terjedelmű s teljesen eredeti magyar zenemű hanghullámai a csordultig megtelt szinház hallgatóiban a lelkesedés viharos kitö­rését idézték elő. Erkel Ferencz határozott kedvencze lett a ma­gyar közönségnek. Minden körben az ö uj diadaláról beszéltek s Hunyady László valódi esemény volt a magyar zeneművészet-ben. Mindjárt az első előadás után történt, hogy a fővárosi felsőbb körök egy arany ütemverő pálczával s 50 darab aranynyal tisztel­ték meg. 1845-ben irta ez operához szép és hires nyitányát." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 7. évf. 4. sz. (1860. január 22.))

Az ifjú Ferenc első tanítója a lengyel emigráns, Czingulszky Simon volt, a második iskolaévtől pedig apja. Első zenei ismereteit apjától és nagyapjától szerezte. Igen korán és gyakran vett részt a felnőttek zenei összejövetelein, kiváltképpen Rosty Albert Békés vármegyei főjegyző zeneestéin. A kis Erkel gyorsan haladt a tanulással. Tízéves korában már néha helyettesítette az apját az orgona padján. Tizenegy esztendős volt, amikor először zongorázott a gyulai közönség előtt. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte el, majd 1822-től 1825-ig a pozsonyi bencéseknél folytatta a tanulást, apja kívánságának megfelelően. Az iskolaváltoztatás egyik oka az lehetett, hogy Erkel két nagynénje a Notre Dame zárdában élt, és így gondoskodhatott a gyermekről. A másik és fontosabb ok pedig az volt, hogy a fiú zenei továbbképzésére a gyulai és a nagyváradi mesterek már kevésbé bizonyultak alkalmasnak. Az ifjú Erkel kiváló zenei nevelőhöz jutott a morvaországi híres komponista, Henrik Klein személyében. (Forrás:wikipedia)