Képaláírás: Dessewffy János

Ismertető szöveg: "János, szintén Ferencz fia, már ifjú évei óta arra jelöltetett ki atyja által, hogy a trón s nemzet közös érdekeit védve s a hü jobbágy s al­kotmányos honpolgár kötelességeit a közérdekben egyesítve, szol, hazájának. Tökéletesen emgfelelt szép hivatásának, a Bornemissa-párt legtevékenyebb tagjai egyike volt, de fájdalom! nem részesülhetett az örömben, hogy jobbra fordulni láthassa az ország szerencsétlen körülményeit, melyek a mohácsi veszedelmet szülték." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 7. évf. 9. sz. (1860. február 26.))

A váradnál elesett Dessewffy László fia volt. 1525-ben már Pozsega vármegye főispánja, rhodusi vitéz, és királyi fő ajtónálló volt. 1525-ben örökös főispánságot, pallosjogot nyert és a család ősi buzogányt tartó férfi kardot ábrázoló címeréhez - mely a család egy ősének a tatárok elleni harcban elvesztett jobb karját jelképezi - egy egyfejű koronás sast nyert bővítésül. János továbbá örökölte a rudinai apátság kegyúri jogát is. 1554-ben a királyi kamara elnöke és fő-udvarmestere lett, 1558-ban pedig, mikor a Tarczay családtól a király hűtlenségük miatt elvette a Sáros megyei Tarkő várát, azt is megnyerte királyi adományként. Így Pozsega vármegyéből, Szlavóniából, hol a törökök javait elfoglalták és feldúlták áttelepült Magyarországra, Sáros megyébe, és később innen vette másik előnevét is.(Forrás:wikipedia)