Képaláírás: Sáros-patak

Ismertető szöveg: "Az északról délfelé huzódó Kárpát-bérczek ágazatai itt szelid hegyekké és mosolygó dombokká válnak, melyeken ama világhirü borág tenyészik, mely belföldön ugy, mint külföldön, sőt az egész ismert földrészen, egyaránt nevezetes.Mindenkit meglep e festői vidék szépsége, és a szemlélőben maradandó benyomást idéz elő e nemcsak kies, de egyszersmind a természet minden gazdagságaiban bövelkedő tágas völgy, melyet nyugatról a szelid hullámzásu termékeny hegyek, keletről pedig a Bodrog szőke vizének habjai vesznek körül. Északkeletre Ungvár havasai, északra Ujhely kúpidomu Sátorhegyei nyulnak fel méltóság-teljesen. Végre délre Tokaj csucsos bércze tünik fel magánosan s zárja be a láthatárt.E szép vidéken fekszik Sárospatak, s annak mintegy fővárosát képezi. Vannak, kik állitják, hogy Sárospatak már nem tartozik a Hegyalja vidékéhez, de én azt hiszem, hogy, ha természeti helyzetét, fekvését tekintjük, önként láthatjuk, hogy az semmiben sem különbözik a többi hegyaljai helységektől, és tudnunk kell, hogy e némelyek állitása is onnan veheti csak eredetét, hogy egy két itteni földesur Mária Terézia idejében készakarva nem hagyta szőlőit a hegyaljaiak sorába igtatni, mivel egy 1779-ki kir. rendelet a hegyaljai szőlősgazdák asszuboráitól a dézmát felmenteti." (Forrás:Vasárnapi Ujság 7. évf. 23. sz. (1860. junius 3.))

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. (Forrás:wikipedia)