Képaláírás: Urak fürdője Szklenón

Ismertető szöveg: "Van Szklenón vendégfogadó, csinos étteremmel, hol a vendégek kész szolgálatra találnak mindenkor. Van továbbá négy fürdőház, szintén kényelmesen fölszerelve, s ezek közől az ugynevezett Urak fürdője a legszebb, melyet második rajzunk ábrázol. Ez valóban gonddal, izléssel épült, s e nemben magában az országban is ritkitja párját. Van közelében egy kis park s a fürdő udvaráról is gyönyörü a kilátás a közel fekvő hegyekre. Mindamellett, hogy a kényelemről eléggé van itt gondoskodva, az ár nem valami tulcsigázott, erre a kincstár mint a fürdők tulajdonosa, ügyeltet. Az itteni élet szórakozást is szerez a betegeknek s ha a közel Selmecz bányász-akademistái néha ide jőnek mulatni, akkor a vigság és jó kedv tanyájává alakul át e fürdő." (Forrás:Vasárnapi Ujság, 7. évf. 25. sz. (1860. junius 17.))

Bars vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Barsvár központtal valószínűleg a Miskolc-Bés nemzetség birtokain. Bars várát először 1075-ben említi okirat Borsu néven, a megye róla kapta nevét. A kővár felépítése előtt állt itt egy palánkvár is. 1240-ben IV. Béla a váraljai településnek városi rangot adott. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban. Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.(Forrás:wikipedia)