Képaláírás: Báró Vay Miklós

Ismertető szöveg: "Báró Vay Miklós, a legfőbb hivatalokon villámgyorsasággal áthaladt férfiu, a magyar Akademia igazgató tagja, a bécsi, magyar és bádeni gazdasági egylet tagja, majd minden szabad királyi város polgára, Fiume és Buccari patriciusa s negyven megye táblabirája magányba vonult s kiállott szenvedése után 1857-ig nem jelent meg közhelyeken, de midőn a septmeber 1-én kiadott legkegyelmesebb cs. pátens miatt felmerült mozgalmak megindultak, kilépett csöndes magányából s mint egyszerü polgár megjelent az 1859. november 15-én Miskolczon tartott egyházkerületi gyülésen." (Forrás:Vasárnapi Ujság, 7. évf. 37. sz. (1860. szeptember 9.))

Apja Vay Miklós tábornok, anyja Adelstein Johanna bárónő. Gondos nevelésben részesítették már otthon a szülői házban, de maga is erősen iparkodott. A középiskolák végeztével Pesten hallgatott jogot, azután patvaristáskodott Bárczay Pál pest vármegyei alispán, majd Szögény Zsigmond királyi személynök oldala mellett. 1823-ban Bécsbe ment a politechnikumra. Apja halála hazahívta és átvevén a családi jószágot, vissza akart vonulni a közélettől. De egyrészről egyháza, másrészről vármegyéje vette igénybe tehetségét. Az alsó-zempléni református egyházmegye 1824-ben tanácsbíróvá választotta, 1825-ben pedig Zemplén vármegye aljegyzője lett. (Forrás:wikipédia)