Képaláírás: Somoskő romjai

Ismertető szöveg: "Ezen várrom közel Somos-Ujfaluhoz egy hosszukás mély völgyből kiemelkedő, magas, erdős hegyektől környezett kősziklán fekszik, annak mintegy koronáját képezi s e szép tájnak, a zöld háttért kiemelve, nagyszerüséget ad. Ki épitette ezen várat azt bizonyosan meghatározni nem lehet, ámbár valószinü, hogy már látta a tatárjárást, mert az már 1340 előtt Kachich János birtokában volt.Alapitói valószinüleg a hatalmas Losonczy-ak voltak, a kiknek birtokában később találjuk. 1342-ben Zechen Tamás nyerte azt királyi adományul s ezen nemzetségbeliek birták IV. László és III. András idejében is." Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 41. sz. (1860. október 7.))

A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a pogány seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. (Forrás:wikipedia)