Képaláírás: Verbőczy István

Ismertető szöveg: "Az 1525-ki rákosi országgyülésen Verbőczy volt az első, ki a király miniszterei s tanácsosai ellen kemény szavakban kikelt, s inditványozá, hogy a rendek Hatvanba gyűljenek össze tanácskozás végett, miután itt a jelenlévő királyi hivatalnokok által minden határozatuk kivitelében gátoltatnak. E gyülésen Verbőczy remek beszédben adá elő a sérelmeket, sőt vádolá a király gyöngeségét. E gyülés eredménye az lőn, hogy a rendek átalános közmegegyezéssel szerződésre léptek, mely szerint ha az uralkodó király férfiutód nélkül haláloznék el, többé soha idegen törzsből fejedelmet nem választanak, hanem az arra érdemes magyar főnemest fogják a magyar trónra ültetni, ki disze, dicsősége legyen a nemzetnek, melyet kormányoz, - boldogitni tudja hazáját. E szerződést a jelenlévő rendek egytől egyig aláirták és pecséteikkel megerősiték. Kötelezvén magukat: hogy kicsitől fogva nagyig, s a nagytól fogva kicsinyig megtartják és másokkal is megtartatják. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 43. sz. (1860. október 21.))

II. Lajos uralkodása első éveiben Werbőczy többnyire külföldön tartózkodott. 1517-ben királyi személynök lett és különböző dalmáciai megbízásokat kapott az országgyűléstől. A török támadások veszedelme mindegyre fenyegetőbbé vált, és ezért Werbőczi Velencében, Rómában, Wormsban, majd Nürnbergben járt, mindenütt a török elleni segély kieszközlése érdekében fáradozott, de küldetése nem járt sikerrel. Nem is járhatott, mert Nyugat-Európa a kibontakozó reformáció által okozott forrongások mellett - épp az itáliai háborúk lázában égett. (Forrás:wikipedia)