Képaláírás: Csengery Antal

Ismertető szöveg: "A szerkesztése alatti lap 1848. folytán erélyesen védte a Batthyány-miniszteriumot s az év végével csak azért szünt meg, mivel elméletek helyett a rohanó események vették át az ügyek intézését. A második magyar miniszterium alatt mint belügyi tanácsos leginkább kodifikáló munkákkal foglalkozott, mire már a képviselőházi szabályzatok kidolgozásánál föltünő képességet tanusitott.A nemzet életére nehezedett sötét végzet, ezelőtt 11 évvel őt is leszoritotta a publicistai pályáról. Az önkéntelen otiumot részint történeti, részint természettudományi tanulmányokra forditotta, melyek nyomai a Mezei gazdaság könyvének hasábjain s a Johnston után dolgozott Vegytani képekkét kötetében maradt fenn." Forrás: (Vasárnapi Ujság, 7. évf. 49. sz. (1860. deczember 2.))

Írt újdonságot, irodalmi értesítőt, színi kritikát, külföldet, olykor megyei tudósítást Pest megyéből, azonban írt számos nagyobb cikket is: az átalakulás formái, a rendezési ügyek mellett, leginkább nemzetgazdasági kérdéseket tárgyalt, de majd mindig névtelenül. Az 1848. évi mozgalmak győzelemre segítették a Pesti Hírlap törekvéseit. Kossuth is elfogadta e lap tanait, melyek az 1848. évi törvényekben oly határozott kifejezést nyertek. Csengery március 17-étől lapját napilappá változtatta át (azelőtt a magyar politikai lapok legfeljebb négyszer jelentek meg hetenként) és egyszersmind a kormánypárt, a Batthyány-kormány közlönyévé avatta, s éppen oly eréllyel küzdött a bécsi reactio cselszövényei, mint a pesti demagógia kicsapongásai ellen; ekkor is névtelenül írt. Az év végén lemondott a lap szerkesztéséről és Debrecenbe követte a kormányt. Itt Szemere Bertalan miniszterelnöksége alatt mint miniszteri tanácsos 1849. május 9-étől fogva, leginkább a codificatióval foglalkozott. 1849 augusztusában Aradon vált meg a kormánytól s báró Keménnyel együtt egy ideig Szatmár megyében rejtőzött. (Forrás:wikipedia)