Képaláírás: Gróf Széchenyi György

Ismertető szöveg: "Papi buzgalmát tanúsítja, hogy 1687-ben Budán is alapított a jezsuitáknak collegiumot,később ezeknek Esztergomban és Egerben szerzetet. 1694-ben Trencsinben convictust,Pécsett collegiumot, Illaván kolosjatort, Esztergomban a ferenezrendieknek,Egerben a szervitáknak és Sz. Márián, a pálosoknak kolostorokat. Nyolcz más kolostort gazdagon megajándékozott. Több mint 300,000 forintot adott a budai és pozsonyi rokkantak házai részére. Végrendeletében Leopold császárnak fekvő jószágokban 180,000 ftig tett hagyományt, oly feltétellel, hogy abból Buda és Esztergom várak erődéi kijavíttassanak. E cselekményeivel nemcsak a hazában, de külföldön, Rómában is hirtnevet szerzett. Az ég ritka hosszú élettel és állandó szerencsével áldotta meg." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 9. sz.)

Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Lőrinc a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára. Széchényi György alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított bécsi Pázmáneumban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt Vág-Sellyén, majd 1632. február 7-étől esztergomi kanonok. 1643. november 20-án csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, majd 1668. április 18-án kalocsai érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvény-széknek. 1681-ben Bécsben I. Lipót király jelenlétében tartotta aranymiséjét. 1685. március 21-én lett esztergomi érsek. (Forrás:wikipedia)