Normál kép: 137-152_pix_oldal_2_kep_0001.jpg | Méret: 770x551 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 137-152_pix_oldal_2_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1380x987 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Gróf Schönborn kastélya Munkácson Ismertető szöveg: "Munkács méltán lehet büszke arra, hogy neki jutott a szerencse, a hon határait átlépett párduczos Árpád hadait, megérkezésük első reggelén üdvözölni s 40 napi pihenésük alkalmával azokat ölébe fogadni. Hogy Munkács városa létele ez időtől veszi kezdetét, könnyen feltehető; mert Béla király Névtelen jegyzője szerint, nevét is csak az akkor megérkezett magyaroktól nyeré. Hogy Árpád, illetőleg Álmos bejövetele előtt a mostani Munkács környékén római gyarmatok léteztek, kétségtelen; a történelmen kivül élénk bizonyságot tesznek erről az e vidéken gyakran felmerülő római fegyverek és érmek, miket a véletlen bérczen és lapályon koronkint felfedez. Régi térrajzok szerint Munkács, mely jelenben 7000 lakossal bir s a korral lépést tartva, a müveltség pályáján lankadatlanul előre halad, csak két század előtt is még eléggé pusztán néze ki, nemcsak a város, de környéke kezdetleges alakot viselt. A város egykori kisded utczáin, szétszórtan, rendetlenül épitett apró lakok állottak, miket posványos, járatlan mocsárok választottak el egymástól. A város közepe táján állott régi alaktalan urasági kastélyt csak távolról vették körül alacsony lak- és gazdasági épületek miket ismét nyugatról, délről és keletről egészségtelen mocsárok a rengeteg tölgyesek köritének." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 16. sz.) |
Kapcsolódó dokumentumok: Munkácsi Rákóczi-kastély Munkácsi Rákóczi-kastély, Munkács |