Képaláírás: Kéry János

Ismertető szöveg: "1646 jún. 14-én, midőn Ferdinándot, a 13 éves főherczeget, királylyá koronázták Kéry János mint koronaőr hozta le a gondjaira bizott ereklyét a várból, hova az csak azon országgyülés folyama alatt került vissza Győrből, hova a svédek és Rákóczy hadai előtt menekült. 1647 jún. 16-án IV. Ferdinánd király koronáztatásakor a diszmenetet igazgatta. Ugyanaz napon sarkantyus vitézzé üttetett. 1654-ben lett gróffá. Neje Czobor Orsolya, Czobor Márton kir. föudvarmester leánya volt. Ettől született II. János fia, ki ferenczrendi szerzetes, utóbb Szerémi, azután csanádi, késöbb váczi püspök lett. Ugyancsak Kéry Jánosról irja Katona, hogy III. Ferdinand harmadik neje Eleonora koronázásán mint koronaőr, korán reggel már a koronaláda s jelvények kikészitésén fáradozott, s átalában rendes, tevékeny embernek ismertetett." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 18. sz.)

Kéry János gróf koronaőr és Czobor Orsolya protestáns szülők fia. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban, a bölcseletet pedig Bécsben végezte, ugyanitt doktorált 1655-ben. 1656-ban pálos szerzetes lett, július 23-án tett szerzetesi fogadalmat Lepoglaván. 1658. október 9-től 1662. szeptember 4-ig a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt, 1663-tól a lepoglavai zárdában a filoloógia tanára, 1666-ban spirituális Nagyszombatban, egyszersmind a teológiát tanította és a rendfőnök titkára volt. 1669. június 3-tól 1675-ig a pálos szerzetesek főnöke volt. 1676. március 29-én szerémi címzetes püspök lett, majd április 22-én a Szent Istvánról nevezett prépost székét nyerte az esztergomi főszékesegyházi káptalanban. 1678. március 31-én csanádi címzetes püspök, 1679-ben Szelepcsényi prímás helynöke volt. 1681. december 28-től váci püspökké neveztetett ki. 1684 júniusában kivette részét a török elleni győzelmes visegrádi csatából. Június 24-én bevonult Vácra a sereggel együtt, ide helyezte vissza a püspöki székhelyet. (Forrás:wikipedia)