Képaláírás: Erdődy György

Ismertető szöveg: "1649-ben Magyarország rendéi Pozsonyban 102. törv.-czikket hozván, jun. 5-én a Ferdinánd által megerősített törvényeket ismét ö is aláirta. 1653-ban IV. Ferdinánd római császárrá koronázásakor, mint kamarás Regensburgban járt. 1655-ben, midőn a 15 éves Leopold koronáztatott, és ugyanaz évi országyülésen Lippai érsek a királynét,mantuai Eleonórát koronázta meg, a diszmenetnél Erdődy György vitte a kir. pálezát. A vallás ügyében hogy résztvett, egy adat tanúsítja, mely szerint a róm. kath. párt mellett erősen fogott jóllehet a király maga a katholikusoktól 90 templomot szakított el s adott át a protestánsoknak, kiknek szabad vallási gyakorlatot engedett." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 22. sz.)

A következő generáció tagjai világi pályán próbáltak érvényesülni. I. György (1614-1663) és Gábor (megh. 1650) a bécsi egyetemen tanult (1628-1629), majd kettőjük közül csak György folytatta tanulmányait, méghozzá a franciaországi Doualiban (1631-1633). Azonban sem ő, sem testvére Gábor nem jutott el a legmagasabb világi tisztségig, a nádorságig. György tárnokmesterségig (1662-1663), Gábor főajtónállóságig vitte. Pedig Gábor első felesége (Pálffy Mária) révén a befolyásos Pálffy családdal is rokonságban volt. Mindkettőjük ága folytatódott: I. Györgynek I. Sándor (1644-1663), Gábornak pedig II. György (1648-1713)és Kristóf (1649-1704)nevű fia utódai születtek. I. György és Gábor öccse, a legkisebb fiú Imre is a tárnokmesterségig (1679-1690) vitte, ezzel már a negyedik Erdődy volt, aki kiérdemelte e tisztséget. Az ő egyetlen fia, Imre (1648k-1668) fiatalon, utód nélkül halt meg egy török elleni kisebb csatában. (Forrás:wikipedia)