Képaláírás: Báró Révay László

Ismertető szöveg: "Azonban, mint ezekből is látjuk a nádor melletti folytonos tartózkodás nagy hatással volt nemcsak politikai, de belső életére is Révay Lászlónak, ki ugylátszik egészen hu teremtményévé vált nagy bátyjának Eszterházy Miklósnak. Nem csekély részben ezen viszonynak tudható be csekély részben ezen viszonynak tudható be ama változás is, mely R. Lászlót, az eddig protestánst, a kath. egyház hivei közé avatta. Főnöke s pártfogója mint tudjuk maga is ifjú korában lépett át a római kath. egyházba és e lépést sok habozás után mint maga is irja, 1627-ben megtette Révay László is Az átlépés april 30-án történt, midőn Révay L. Bécsben nyilván meggyónt. Es ezután még két évet töltött a nádor udvarában. 1629. auguszt. hóban elhagyta azt." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 32. sz.)

1638-ban III. Ferdinánd királyi biztossá nevezte ki és húsvét előtt négy zászlóalj muskatérossal küldötte őt Szatmárba. Midőn 1644-ben II. Rákóczi György a svédekkel szövetkezve III. Ferdinánd ellen hadat indított, Révayt az egész magyar és német hadsereg mellé tábori főbiztosul nevezték ki és március 22-én Galgócon táborba szállott; a nádor szeptember 26-án őt bízta meg, hogy Hódossy Ferenc elpártolt várkapitányt Lednic várában ostromolja, aki november 4-ig folyt ostrom után megadta magát. 1647-ben az ország határainak megvizsgálására biztosul, úgy a lengyel királyhoz követségbe volt kinevezve. 1648-ban a pozsonyi vár kapitánya lett és a város közti határkérdések eligazítására küldte ki a király. Az 1655-ös országgyűlésen szintén a határvizsgáló-bizottság egyik tagjául és a római császárhoz küldött követségnek is tagjául választották. Érdemei elismeréseül és szenvedett temérdek kárának pótlásául a király még ez évben 114 gyémánttal ékített drága művet (násfát) ajándékozott és 3000 forintot utalványozott neki. (Forrás:wikiepdia)