Képaláírás: Lengyel fölkelők szállítása Szibériába

Ismertető szöveg: "Szibéria zordon földe most valóságos lengyel telepekké változik át. Kit a csatatéren megkímél a halál; ki saját fegyverébe nem ereszkedik a vesztett harcz után : bizonyos lehet benne, hogy Szibéria ólombányáit nem kerüli el. Bilincsre fűzve, hosszú sorban, gyakran vonul észak-kelet felé egy-egy lengyel csapat. Ha a terhes ut és nehéz bánat alatt egy-egy fölkelő az utón összerogy, a jobb érzés könyet ejt sorsa fölött; a kisérő kozák csak kancsukáját suhogtatja meg, s gyorsabb haladásra nógatja a maradozót." Forrás (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 33. sz.)

Dél-Szibériát több különböző nomád népcsoport is uralta, köztük a hunok, a giljákok és az ujgurok. A 13. században a területet meghódították a mongolok, majd a Mongol Birodalom szétesésével létrejött a Szibériai Kánság. A 16. századtól Oroszország kelet felé terjeszkedett. Eleinte csak kereskedők és kozákok telepedtek meg a környéken, majd a cári hadsereg egyre keletebbre hozott létre erődöket, és a 17. századra a terület orosz befolyás alá került, de továbbra is nagyrészt feltáratlan és lakatlan maradt. Az elkövetkezendő évszázadokban jórészt politikai foglyokat és köztörvényes bűnözőket küldtek ide. Az első nagy változást az 1891 és 1905 között megépült transzszibériai vasútvonal hozta, ami szorosabbra fűzte a kapcsolatot Szibéria és a II. Miklós cár uralma alatt egyre gyorsabban iparosodó Oroszország többi része között. (Forrás:wikipedia)