Képaláírás: A csarodai ref. templom

Ismertető szöveg: "Beregvárinegyének déli sikján, a Beregszásztól Nyíregyház felé vezető postauton fekszik Csaroda magyar helység, inely a Bajos nevű pusztával együtt 4043 holdnyi tértartalmu, lakóinak száma pedig lélekszám szerint 450, kik földmiveléssel foglalkoznak s néhány görög katholikust kivéve, mind református vallást követők s ilyetén anyatemplommal is bírnak, melynek rajzát mai számunk hozza. - E templom eredete bizonytalan, de kétségtelenül régi egykori lakói a protestantismus fejlődése alkalmával a református vallást vevén fel, mint ilyenek, megtarták önrészükre a templomot is, átalakítván azt imaházzá. Beregmegye alsó részén a ref. vallás igen terjedt azon időben, mire nagy befolyással volt azon zsinat is, melyet a reformátusok 1552-ben Beregszászon tartottak." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 35. sz.)

A templomba belépve balra a nyugati fal mentén húzódó karzatot láthatjuk, amelyet két vaskos oszlop tart. A karzat alatt találjuk Rhédey Ferenc feliratos fa epitáfiumát (1758). A döngölt agyag padlójú templom 1777-ben készült, minta nélküli kazettás famennyezete valaha a reformátusok által fehérre meszelt templom hangsúlyos eleme volt, a díszes, csigás koronájú (1770-ben készült) szószékkel együtt. A templom falát 1642-ben hímzésre emlékeztető, virágos-leveles kék-vörös mintákkal pingálták tele. Amióta föltárták és restaurálták a középkori freskókat, azóta megváltozott a templombelső hangulata. A keresztboltozatú szentélyt a hajótól enyhén csúcsosodó diadalív választja el. A templom különleges értékei közé tartoznak a helyreállítás során megtalált freskók: János apostol, Koma és Damján, Pál és Péter apostol alakja látható a szószék mögötti falfelületen, a diadalíven és a szentélyben sorakoznak az apostolok képei. (Forrás:wikipedia)