Képaláírás: A csopaki kastély. (A Balaton partján.)

Ismertető szöveg: "Négyszögre vágott idevaló termésköböl épült tornya világos nyomait mutatja egy tisztes időkornak, főleg a két keskeny ablak között levő nagyobb ablak, mely félkörivezetü s két kőoszlop által, melyeket, ha jól emlékszem, kigyók körülfonnak három részre osztatik. Legérdekesb kőportaléja, melyen az oszlopfejek már hiányos alakokat mutatnak, s melynek csúcsive helyét egy czimer képezi, s ezen egy kezét áldásra emelő püspöksüveges fő látható, kinek másik kezében görbe pásztori bot van, a mellette levő két segéd pedig az áldásra mintegy meghajolni látszik. A templom főhajójának s a presbyteriumnak csucsivezete kereszt-gerinczezetü, s igy ujabbkorunak tartatik, mig a félkörbe végződő apsis kora román építészetre mutat." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 36. sz.)

Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök építette 1861-ben Szentirmay József építés szervei alapján. A romantikus-neogót stílusú épület oromzatán egykor magyar szentek szobrai álltak. A püspök kedves nyaralójában itt halt meg 1875 szeptember 12.én. Örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt Freistlander Jenő lovagnak akié a tótvázsonyi uradalom is volt. Ő szőlőnemesítéssel is foglalkozott. Majd egy bécsi borkereskedő Grossingeré lett, akinek halála után kettő balatonfüredi (zsidó)kereskedő Hirschfeld és Zollner vette meg. Tőlük a szintén zsidó botfai földbirtokos Hűvös Salamon vette meg 1916-ban. Az 1930-as évek végén a zsidótörvének következtében elvették tőle és dálnokfalvi Bartha Károly (1884-1964.) vezérezredes,1936-38 között honvédelmi miniszter helyettes,majd 1938-42-ig honvédelmi miniszter tulajdonában volt az 1950-es államosításokig. Ezután 1954-től Növényvédő Állomásként működik. (Forrás:http://csopak.hu/hu/content/ranolder-kasté9ly)