Képaláírás: Szaniszló Ferenc

Ismertető szöveg: "Egyházak, iskolák, koródák, árvák,özvegyek, nyomorultak egyaránt érzik jótékonyságát, a hol nyomasztó szükség,szenvedés mutatkozik, ott Szaniszló püspök soha sem késik megjelenni gazdag jótéteményeivel.A megyéjebeli szegény lelkészek s tanítók fölsegélése czéljából alapítványul 90,530 forintot tett le, és különféle egyházi ezélokra 391,126 forintot szolgáltatott ki. A megyéjebeli krasznai, váradvelenczei, nagyváradvári, váradolaszi görög kath., a váradolaszi Orsola-szüzek, a hajói, mocsári gör. kath., pesti lipótvárosi egyházaknak, részint újból építésére s javítására, részint szépítésére és fölszerelésére összesen 70,970 ftot adományozott." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 40. sz.)

Szaniszló Márton ezüstműves és Ferber Erzsébet fia. Középiskoláit Szombathelyen, a teologiát 1809-től a pesti központi papnevelőben végezte; azután Bécsbe küldték, ahol két év alatt (1813-15) teológiai doktori oklevelet szerzett. 1815. december 17-én pappá szentelték és egy évig a szombathelyi papnevelő-intézet felügyelője volt. 1816-ban az ekkor alapított bécsi felsőbb papképző intézetnek lett a tagja. 1819-ben visszatért megyéjébe és előbb püspöki szertartásmester volt, majd mint papnevelőintézeti hittanár az egyházjogot és történelmet adta elő, egyidőben házasságvédő, zsinati vizsgáló és szentszéki bíró is volt. 1830-ban kinevezték a pesti egyetemhez rendes hittanárrá és egyházi szónokká (augusztus 8-án tartotta első egyházi beszédét az egyetemi ifjúsághoz), 1834. január 17-én a szombathelyi káptalan tiszteleti kanonokja, 1835. december 29-én a nagyváradinak valóságos kanonokja, 1839-ben solti címzetes apát és a pesti központi papnevelő intézet kormányzója lett. (Forrás: wikipedia)