Képaláírás: A veszprémi Gizella kápolna belseje

Ismertető szöveg: "E kápolnában mely jelenleg csak néha nyittatik meg gr. Zichy Domokos, volt veszprémi püspök gyakran misézett. Épitészete Veszprém legbecsesb régi emlékei közé tartozik. Hossza 42 láb, szélessége 10% láb, magassága 12 láb a 8 hüvelyk, boltozata góth félkörü keresztivezettel, melynek hevederei levél-ékezettel bírnak és fülkékkel tagozott váliveken nyugszanak. Nevezetes régiségét bizonyítják a csucsivek zárkövei, melyek elején a byzantiaknál szokásos Istenbáránya nálunk húsvéti bárány alakját látjuk; a kis zászlócska a keresztyénség diadalát, az első láb fölemelése annak előrehaladását ábrázolja. A másik zárkövön a farkába harapó sárkány a pogányság elenyésztét jelképezi, mig a 3-dikon s 4-diken a levél- és rózsakeret a keresztyénség virulását látszik jelenteni." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 49. sz.)

Bár a veszprémi hagyomány szerint Szent István felesége, Gizella királyné alapította, a Gizella-kápolna a 13. század közepén létesült, egy korábbi, emeletes épület helyén, melynek falait részben befoglalták építésekor. Mai neve csupán a 18. század vége óta használatos. A kápolna kétszintes palotakápolna volt, amely északról csatlakozott a mára teljesen elpusztult középkori palotához. Erről a palotáról nem maradt írásos forrásunk, így tulajdonosát sem ismerjük. Ezért a kápolna eredeti funkciójával kapcsolatban kétféle elképzelés létezik: az egyik szerint püspöki, a másik szerint királyi (vagy királynői) magánkápolna lehetett.(Forrás:wikipedia)