Képaláírás: Mohács

Ismertető szöveg: "Mohács egy része jelenleg elég szabályosan épült utczákkal bir; az igaz, hogy a többi rész még igen elhagyott, falusias állapotban van. A lakosság két harmadrésze magyar, a többi sokaczokból, zsidókból s kevés görögből áll. Vallásra nézve nagy a külön-féleség, s távolról valódi nagy városias szint ad e helynek a számos torony és templom, melyekben az itteni r. katholikus, református, g. n. egyesült és zsidó lakosság dicséri az Istent. Azt tartják, hogy Mohács városa régenten is ugyanazon helyen állott, melyen most áll. Egy régi templomvizsgálati oklevél szerint volt Mohácson egy Sz. Borbála tiszteletére emelt régi templom, mely elpusztult ugyan, de romjai még most is állanak a mai ref. templom közelében." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 51. sz.)

A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak. Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése. (Forrás:wikipedia)