Normál kép: 1359400836.jpg   Méret: 770x578 Színmélység: 24bit Felbontás: 180dpi
Nagy kép: 1359400836_nagykep.jpg   Méret: 3456x2592 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A Nyugat-Európában már nagyrészt kihalt kérészek (a tiszavirágok) násztánca, a "tiszavirágzás" az egyik legérdekesebb természeti látványossága Szolnoknak. A rovar rajzásához köthető a Tisza-parkban 2008. augusztus 26. és augusztus 31. között megrendezett Tiszavirág fesztivál. A kérészek igen ősi eredetű rovarok, a repképes rovarok ma élő legősibb formáját jelenítik meg. Így testfelépítésük eredete valahol az ősrovarok (pl. Ezüstös pikkelyke) és a szitakötők és csótányok közötti szerveződési-történeti szinten áll. A felső-Devon időszakból, skóciai kovakőrétegekből (chert) ismertek hozzájuk hasonló rovarok kövületei. A lárvák 3-4 évig fejlődnek az adott folyó partfalában, a víz felszíne alatt, majd közismert módon igen rövid ideig léteznek a kifejlett rovar (imágó) állapotában, mivel párzást követően elpusztulnak. Szárnyaik nem igazán hatékony repülőszervek (mivel nincs is erre nagyon szükségük azon pár óra alatt, mikor használják), funkciójuk felveti annak lehetőségét, hogy a szárny eredetileg mint ivari bélyeg jelent meg és fejlődött később mozgásszervvé. A lárvák rejtett életmódja lehet a magyarázata annak, hogy az ismétlődő tiszai cián-és fémszennyezések nem érintették eddig megfigyelhető mértékben a kérészek állományát. Hosszú ideig csak a Tisza folyó mentén tapasztalták a "tiszavirágzást", az utóbbi évben a Rábán is újra megfigyelték. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page