Normál kép: 001-036_pix_oldal_3_kep_0001.jpg | Méret: 770x614 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Nagy kép: 001-036_pix_oldal_3_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 994x793 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Képaláírás: Eszék Ismertető szöveg: "Eszék piaczán nagyon keresetté teszik még a fönnebbi árukon kivül a sertés és szalonna, melyet itt lehet tán az egész birodalomban a legolcsóbban kapni. Szlavónia tömérdek erdeiben ugyanis szám nélküli sertés hízik nyáron át a makkon és gesztenyén, mit a bennlakókon kivül leginkább Bosnyákországból hajtanak oda, s a hizlalás végén egy pár hétig kukoriczával tartanak, (a mi szintén roppant mennyiségben terem a gazdag földeken) s elevenen vagy levágva Eszéken bocsáttatnak eladásra. Kereskedelmi fontosságát mutatja az is, hogy franczia- és németországi, olasz és bajor, osztrák és magyar kereskedő házak, állandóan tartanak Eszéken ügynököket, kik leginkább a fakereskedés miatt időznek itt, mely Szlavóniának eddig is kincsbányája volt, s ha vasutja lesz, még inkább azzá fog válni." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 1. sz.) Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursa római légiós tábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursa püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás. Eszék a Dráva legfontosabb átkelőhelye mellett települt a folyó jobb partján, ott ahol a római Mursa város állt. 351. szeptember 28-án Flavius Magnus Magnentius az I. Constantius római császárral folytatott testvérharcban elvesztette a Mursa melletti csatát. (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Eszék |