Képaláírás: Galileo Galilei

Ismertető szöveg: "És volt négy napi vásár Pesten, melyben nagylelkű hölgyek voltak a fáradhatatlan árusnők, a könyör hordta össze nagyrészt az áruezikkeket, s a jószívűség vette meg oly áron, minőt adni szoktunk, ha tudjuk, hogy általa egy egy életet mentünk meg. A Lloyd-épület földszinti terme 12 boltra volt osztva. A fölszerelés költségeit az inditványozó és rendező úrhölgy jószivüsége téritette meg. A bemenetnél a zöld lombbal s virágokkal diszes előcsarnokban gr. Batthyány Lajos és Damjanich János özvegyei oszták a belépti jegyeket, s e tekintet elég volt, hogy megszentelt hajlékká változzék a terem. A 12 bolt mindegyikében lelkes honleányok forgolódtak, kiknek fáradhatlanságát jellemzőleg irja le a Koszoru: A bazárban foglalkozó árusnők, szives készségök, legőszintébb nyájasságuk által, melyben árnyéka eem volt az ugynevezett leereszkedésnek, mely a gőg és hiuság álarcza, leginkább emelték azt az ellenállhatlan közszellemet, mely mindenkit magával sodort." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 9. sz.)

Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint Galilei találta volna fel a távcsövet, ő volt az első emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta azt. Egyes feljegyzések szerint a távcsövet 1608-ban Hollandiában találták fel majd Galilei készített egy 8-szoros nagyítású, később egy kb. 20-szoros nagyítású modellt. 1609. augusztus 25-én bemutatta az első távcsövét a velencei törvényhozóknak. Ez a fajta másodállása jövedelmezőnek bizonyult, mivel a kereskedők hasznát vették a hajózásban. 1610 márciusában nyilvánosságra hozta kezdeti csillagászati megfigyeléseit a Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök) című rövid értekezésében, melyet maga illusztrált. (Forrás:wikipedia)