Képaláírás: Récsi Emil

Ismertető szöveg: "Ezeken kivül több kisebb értekezése és czikke jelent meg a boldogultnak, melyekre itt kiterjeszkednünk a tér nem engedi, s melyek az elösoroltakkal együtt mind a leghangosabban tanusítják ama bámulandó munkásságot, melyet ö, gyenge testalkata és betegeskedése daczára is kifejteni képes volt, és a melyen végig tekintve, azon meggyőződés kél bennünk, hogy bármily fájdalmas legyen azon veszteség, mely Récsi Emilnek még igen kora halálával, családját, barátit és az egyetemet oly érzékenyen sujtotta : épen olyan érezhető azon csapás is, mely ily fáradhatlan szorgalmú munkás kéz elvesztésével irodalmunkat érte." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 24. sz.)

Az erdélyi uniót követően báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter 1848 májusában miniszteri titkárrá nevezte ki. Mielőtt Budára költözött, Récsi június 13-án Kolozsváron pápai felmentéssel összeházasodott unokatestvérével, Polixénával, nagybátyja, Brencsán József számvevőségi tanár leányával. A közoktatási miniszteriumban a felsőbb oktatási osztályban annak feloszlatásáig dolgozott, ezután egy ideig állás nélkül maradt. Mivel 1849. májusban nem sikerült áthelyeztetnie magát a pénzügyi minisztériumhoz, anyagi okokból az időszaki sajtó területén keresett foglalkozást, emellett szaktanulmányait is folytatta. 1850. február 3-án báró Geringer Antal teljhatalmú császári biztos, az állam- és igazgatási jog újonnan rendszeresített tanszékének ideiglenes ellátásával bízta meg február 18-án kezdte meg előadásait. Két évi helyettesi működés után 1852. januárban rendes tanárrá nevezték ki 1853. július 9-én pedig a hátralevő szigorlatok és védések elengedésével jogi doktorrá avatták. (Forrás:wikipedia)