Képaláírás: Gróf Montecuccoli (1628-1680)

Ismertető szöveg: "Fentebbi czikkünkhöz, mely a hazai történet egy nevezetes epizódját beszéli el, a sz.-gothárdi ütközet egyik tényezőjének, az akkori császári hadak fővezérének, Montecuculi grófnak arczképét is mellékeljük. S hadd álljanak itt még befejezésül e sokat emlegetett férfiu életrajzának főbb adatai. Montecuculi Rajmond gróf 1628-ban Olaszországban született. Nagybátyja a császári hadseregben tüzér-ezredes levén, ez alatt szolgált, s 1644-ben a svédek ellen csatázván, ezek elfogták s csak két év mulva adták ki. Fogságát a hadi tudomány tanulmányozására szentelte. A westfáliai béke után a német császár, János Kázmér lengyel király segitségére küldte, a midőn az erdélyi fejedelem hadai ellen csatázott. Késöbb a törökök ellen küldött sereg fővezérévé neveztetett ki, s mint ilyen vezénylé mint fenntebb láttuk - 1664-ben a sz.-gothárdi ütközetet." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 47. sz.)

Kanizsa kudarcba fulladt ostroma után (mely megint csak a hiányos ellátásnak és az Udvari Haditanács tétovaságának volt köszönhető) át kellett csoportosítani északról délre a csapatokat, amelyhez megint nem volt megfelelő utánpótlás. A zűrzavar és a nehézségek alapos fejtörést okoztak a generálisnak. A török a Mura és Dráva összefolyásánál épült Zrínyiújvárhoz közeledett, Montecuccoli egyre azt ajánlotta Zrínyinek, adják át a várat, mert úgysem lehet azt védelmezni a dél-dunántúli sereg elégtelen létszáma és az északról jövő erősítés valószínűsíthető késése miatt. Bár Bécs meghagyta neki, de valójában nem azzal a céllal vonult a Muraközbe, hogy nem fog semmit tenni a várért. (Forrás:wikipedia)