Képaláírás: Vámbéry Armin

Ismertető szöveg: "Nemsokára, még pedig teljes alapossággal, megtanulta a török, arab, persa, mongol és tatár nyelveket, s 1859-ben már a török portánál nyert alkalmazást, mint hivatalos fordítója az europai nyelveken irt okmányoknak azonkivül egy basánál titkári hivatalt is viselt. Ezen idő alatt tünt fel irodalmi müködése is. Többi között ekkor adta ki csagataj - török szógyűjteményét és török példa-beszédeit is, török nyelvre forditá Vörösmarty Szózatát, irt egy német-török szótárt, állásánál fogva hozzáférvén a porta levéltárához, onnan a magyar történelemre vonatkozó számos,eddig ismeretlen kéziratot lemásolt s magyar lapokban (többi között néhányat a Vas. Ujságban is) közzétett, s átalában számos magvar, német s franczia lapba irt tudósitásokat." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 49. sz.)

1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amely Budenz nyomására elfelejtődött. 1861-ben visszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy felkutatja a magyarok őshazáját. Az MTA támogatásával ősszel indult útnak. Rasid Effendi néven, szunnita dervisnek öltözve indult el Konstantinápolyból. Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő zarándokcsoporthoz. Velük átutazta Közép-Ázsia sivatagjait, Erzerumot, állomáshelyeik lévén Tabriz, Zandzsan, Kazvin, majd Iszfahánon keresztül Siráz. 1863-ban megérkezett az üzbég Khoraszanba (mai nevén: Chiva), ahol még a kán fogadásán is sikeresen játszotta Rasid Effendi szerepét. (Forrás:wikipedia)