Képaláírás: Magyar czigányok Berlin vidékén

Ismertető szöveg: "Ki hinné, hogy északi Németország táv ol vidékein, a czivilizatiójokra büszke poroszok fővárosának kapui közelében ig tanyát verhet azon nomád ivadék, melyről azt hinnök, hogy legfeljebb már csak ami néptelen, lakatlan nagy pusztáinkon e ázsiai egyszerüségü falvaink határaiban meri magát egészen természetes, ruházatlan állapotában mutatni? Pedig az a kép, a melyet lapunk mai számában lát az olvasó, hiven a természet után, s berlini művészektől van rajzolva, kik a porosz főváros számos polgárával együtt seregesen mentek bámulni azon czigány-karavánt, mely nem régiben, a jó ég tudja, Magyarország melyik sarkából s minő utakon vergődött egészen a berlini vámsorompókig." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 51. sz.)

A cigányok közül a kárpáti cigányok (cigány nyelvű romungrók) élnek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A monda szerint első csoportjuk vezetője, László vajda egyenesen Luxemburgi Zsigmond királytól kapott menlevelet. Ebben a menlevélben Zsigmond címei, királyságai is fel voltak sorolva. (Köztük Bohémia, azaz Csehország is; innen kapták a Nyugat-Európa országaiba továbbvándorló cigányok a bohém nevet.) Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása. Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést. (Forrás:wikipedia)