Normál kép: 305-356_pix_oldal_07_kep_0001.jpg   Méret: 770x849 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 305-356_pix_oldal_07_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 917x1011 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Hegedüs Sámuel

Ismertető szöveg: "Hegedűs, mint fölvilágosodott theologus, fökép a hittan tanításában, a protestáns szabadságot, a vallástudomány körében is haladást sürgető kor kivánataival és az egyházi tan iránt tartozó tisztelettel okosan összekapcsolni és mérsékelni tudta, hogy se az időtől el ne maradjon, se az éretlen újításon kapással botrányt ne okozzon. Mindenekfelett igen nagy szolgálatot tett az egyháznak az által, hogy a papi növendékeket az ujabb egyházszónoklati modorban, ugy a beszédek készítése, mint előadására nézve, oktatta, s e téren annál nagyobb hatást tudott előidézni, mert a szó és beszéd nagy mértékben hatalmában állottak." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 27. sz.)



1827-ben igazgató-tanárrá nevezték ki. Az ő hosszas fáradozásainak köszönheti Enyed a nyomdát, amelynek felállítása 1837-ben rektorsága alatt történt. Ennek első nyomtatványa az ő eszközléséből és felügyelete alatt Eutropius és Cornelius kiadásai voltak az alsó osztályok számára. 1829. november 3-án Kolozsvárra ment vissza hittani székébe. A következő telet betegeskedéssel töltötte és 1830. június végén a tordasi lelkészi állást foglalta el. 1832. március 9-én a magyar tudományos akadémia levelező tagjának választotta. 1836 októberében Szászvárosba hívták meg első lelkésznek, ahol haláláig működött. Időközben (1837.) a nagyszebeni országgyűlésen hitszónoki tisztet is viselt. A görög, latin nyelv és irodalmon kívül jól ismerte a német és francia irodalmat és azon nyelveken beszélt is. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page