Képaláírás: Székhelyi Mailáth György

Ismertető szöveg: "Az 1848 után beállott szomoru időkben ő reá nézve is elzáródott minden hatáskör. Az akkori absolutisticus kormányférfiaknak hozzá intézett felhívásai teljesen sikeretlenek maradtak, s Mailáth a magányba vonult, hogy gazdaságát rendezhesse s politikai s irodalmi tanulmányait folytathassa mindaddig, mig azok igénybe vételére ismét alkalmas tér és idö kinálkozik. Az 1860-ban összehítt birodalmi tanácsba a meghivást végre elfogadta, s tudjuk, hogy itt kellő erélylyel s értelemmel védte az alkotmányosság ügyét átalában s Magyarország érdekeit különösen. Nagy érdeme volt neki is az 1860-diki októberi diploma létrehozásában, mely a 12 évi absolutismusnak lett megölő betüje A beállott uj viszonyok között Mailáth György szemeltetett ki a kir. tárnoki méltóságra s 1861-ben mint ilyen a felsőházban az országzászlósok sorában a legdíszesebb helyek egyikét foglalta el." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 28. sz.)

Aláírta 1851-ben a huszonnégyek emlékiratát, valamint a 140 aláírással a királynak 1857-ben átnyújtott kérvényt. Bach bukása után gróf Rechberg felszólítására gróf Dessewffy Emillel, báró Jósikával és gróf Szécsennel az akkor birodalmi tanácsba is belépett, mely alkalommal a magyar nemzet jogait védelmező és a fennálló rendszer hibáit ostorozó szónoklatai nagy feltűnést keltetettek. Az 1860-ban beállott fordulattal Magyarország tárnokává neveztetett ki és 2100 forinttal a Magyar Tudományos Akadémia alapítója lett. Nagy része volt az október diploma létrejöttében; nagy érdeme, hogy felsőbb körökben a kedélyek kiengesztelésére hatott és általában jó jelnek vették, midőn Mailáth 1865-ben magyar udvari főkancellár lett. (Forrás:wikipedia)