Képaláírás: János Zsigmond

Ismertető szöveg: "Meg is felelt mind a kettőnek. Békés alkudozások és háború utján kivitte, hogy Erdély önálló fejedelemségnek elismertetett; annak alkotmányát néhány becses ponttal gazdagította, a törvényeket magyarul kezdette hozni, stb.; másfelöl pedig iskolák építése, jeles tanárok képeztetése, nyomdaállitás, nemzeti zsinat-tartás és nyilvános vitatkozás utján a nemzeti irodalomnak azelőtt soha nem tapasztalt lendületet adott. A vallásos mozgalmak között utoljára maga is az unitárius vallást vagy az egyetlen egy Isten hívesének tanát fogadta el s azt Erdélyország törvényeibe beczikkelyeztette. Mindez által pedig ó kieszközölte,hogy az ország közérzülete a reforinatio elfogadására teljesen megért s a vallás és lelkiismeret ó szabadsága törvény által biztosíttatott, a mivel némely népek még ma sem dicsekedhetnek. " (Forrás:Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 39. sz. )

János Zsigmond igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt. Kimondottan szép férfi volt, alkata közepes, haja szőke, bőre finom, arca hosszúkás, ajka vékony volt, részben apjától, részben anyjától örökölve. A magyar nyelven kívül beszélte a lengyel, olasz, német, román, latin, görög és török nyelveket. Szenvedélyes könyvbarát volt, támogatta Bakfark Bálint erdélyi tartózkodását, és zenekedvelő lévén ő maga is jól játszott lanton, orgonán és fuvolán. Szerette a táncot, a zenét és az éneket. Karcsú testalkata ellenére sokat vadászott, lándzsát vetett és jó céllövő volt, mai szóval sportos testalka volt. (forrás:wikipedia)