Képaláírás: Képek a hazai népeiéiből: LV. Mikulás

Ismertető szöveg: "No hiszen, szépen vagyunk így! Hol van a respektus, a tisztelet? Ezért a fölvilágosodott nyalánkságért meg fogtok lakolni, gondolja magában Mikulás , ki látatlanul sompolyog a sátrak közt, s hogy a család vacsorához készül épen ülni: hát csak betoppan nagy egyszerre a Mikulás s mögötte irtóztató szarvakkal s emberölő seprővel az ördög, Uczczu, vesd el magad! A vitéz Lajoska egy teremtésében anyja széke alá suttyant s ugyancsak rémült ábrázattal hallgatózik, s Ürzsike, a ki néhány perczczel előbb ugy legénykedett még, bezzeg szalad most az édes mama ölébe, hogy óvja meg ezektől a szörnyűséges vendégektől." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 49. sz.)

Szent Miklós története és hagyománya a Legenda aurea-ban fennmaradt legendakincsből épült fel. A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenőbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába. Mindkét változat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel. (Forrás:wikipedia)