Képaláírás: Dumas Sándor
Ismertető szöveg: "A Monte-Christo-1 példátlan sikere után anyagilag is fényes helyzetbe jutván, Dumas óriási lábra állította egész működését. Mindenekelőtt
egy egész rendezett regénygyárat állított, honnan számtalan oly mű került a világ elé, mikben Dumas maga gyakran csak egy pár fejezetet, sőt néha egyetlenegy sort sem irt. Az ő neve alatt megjelent regényeket
ezentúl rendesen mások irták, ő csak a külső berendezést, felosztást, tervezést tartotta fenn magának; s régibb irók müveiből egész részleteket használt fel kénye-kedve szerint. Élő vagy holt, ujabb s
régibb irók csak arravalók voltak, hogy Dumas hasznára s dicsőségére szolgáljanak."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 53. sz.)
Amikor Lajos Fülöp királyt egy felkelés során elűzték, az újonnan választott elnök, Charles Louis Napoleon Bonaparte (a későbbi III. Napóleon) nem nézte olyan jó szemmel Dumas-t, mint a király. 1851-ben Dumas Brüsszelbe menekült a hitelezői elől, onnan pedig Oroszországba utazott, ahol a francia volt a második nyelv, és az írásai óriási népszerűségnek örvendtek. Két évet töltött Oroszországban, mielőtt tovább utazott volna, hogy kalandot keressen és anyagot gyűjtsön további műveihez. 1861 márciusában kikiáltották az Olasz Királyságot, a trónra II. Viktor Emánuel került. A következő három évben Alexandre Dumas az egységes Olaszországért vívott harcokban vett részt, majd 1864-ben visszatért Párizsba. E három év alatt gyűjtötte az 1798-as nápolyi forradalomnak emléket állító köteteit, melyek a Luisa San Felice és folytatása, az Emma Lyonna. (Forrás:wikipedia)
|