Képaláírás: Horváth Mihály

Ismertető szöveg: "1848-ban, felelős miniszteri előterjesztésre, V. Ferdinánd királyunk által csanádi megyés püspökké neveztetett ki. S a viszontagos idők, melyek nemzetünket a forradalmi térre,Magyarországot néhány tiszai m gyére s a törvényhozó testet üebreczenbe szoritották, ugy hozták magokkal, hogy april 14-ke után, Kossuth kormányzósága alatt, a Szemere-miniszteriumban a kultus tárczája Horváth Mihály kezébe tétetett le. Mit eszközölhetett volna e téren, ily férfiú, ily magas, felvilágosult szellem, békés időben, állandó viszonyok közt! Tevékenysége akkor,midőn inter arma silent musae s midőn az imádság a fegyverek megáldásaért zokog az ég kapuinál, le volt sodorva természetes teréről. Kereszt-háborúra hivni fel a küszöbén megtámadott nemzetet észak dúló hadai ellen, országos böjtöt s közimádságokat rendelni el, ez lehetett csak az 1849-ki kultusminiszternek legkiválóbb rendelkezése." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 11. sz. márczius 17.)

A magyar történetírás kiemelkedő alakja. Liberális, függetlenségi szellemű történeti munkáival a magyar polgári átalakulás ügyét szolgálta. A magyar történelem fő tendenciájának a szabadság kivívására és folyamatos megtartására irányuló törekvést tartotta. Több publikációját Hatvani Mihály álnéven jelentette meg. A történész feladatát abban látta, hogy a letűnt nemzedékek életének és munkásságának minden mozzanatát felkutassa, és a forrásokat kellő kritikával kezelje. Horváth Mihály a korabeli legnépszerűbb magyar történetírók egyike volt: nemcsak arra a korra gondolt, amelyről írt, hanem a közönségre is, akinek írt. Nemcsak kutató akart lenni, hanem buzdító, lelkesítő tanító is, aki mindig arra törekedett, hogy a 19. század vezéreszméit hirdesse. (Forrás:wikipedia)