Képaláírás: Lukács Dénes

Ismertető szöveg: "Miután Miksa császár, osztrák föherczegi minden joyai- és igényeiről ünnepélyesen lemondott, s azután maga és uj birodalma számára a pápa áldását személyesen kérte s vette Rómában, elindult nagy utjára, honnan soha sem vala többé visszatérendő, s 1864. május 28-án Vera-Cruzban mexikói földre lépett. Azonnal proclamatiót bocsátott ki a néphez, de azzal egyidejüleg Juarez is erős tiltakozást az uj császár - mint bitorló - ellen. Az ifju császárt a francziák által megszállott részekben mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. De uralkodása megszilárdulásának s a köztársasági részekre is kiterjeszkedésének akadályai csakhamar kitüntek." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 28. sz. julius 14.)

Mexikóban a polgári demokratikus forradalom köztársasági államformát hozott létre. A forradalmi kormány ellen az egyház és a nagybirtokosok erős ellenforradalmi szervezkedésbe kezdtek. III. Napóleon császár az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy nagyhatalmi befolyást szerezzen az amerikai kontinensen. Ettől belpolitikai előnyöket is remélt: Franciaországban megrendült helyzetét külpolitikai sikerekkel akarta stabilizálni, ehhez a francia katolikus egyház segítségére számított, cserébe a mexikói egyház támogatásáért. A Francia Császárság nagy létszámú csapatokat küldött Mexikóba, amelyek a köztársasági kormány ellen harcoló erőket támogatták, és monarchisztikus államforma bevezetését szorgalmazták. 1863-ra a kormányellenes felkelők, az Élie-Frédéric Forey tábornok által vezetett francia csapatok támogatásával megszerezték az ország területének jelentős részét, és elfoglalták a fővárost, Mexikóvárost is. A megszállt területen népszavazást is rendeztek, amely természetesen megerősítette a monarchisztikus államformát. A royalisták ismét felajánlották a császári koronát Ferdinánd Miksa osztrák főhercegnek.. (Forrás:wikipedia)