Képaláírás: Abd-ul-Aziz khán, török szultán

Ismertető szöveg: "Ipartárlat, fényes hadgyakorlatok tartása, a török hadsereg ujabb egyenruházása, sőt még a sajtó irányábani magatartása is, mind franczia befolyásra mutat. Reformtörekvései legszebb jelét adá azonban közelebb, alig egy hónapja, azon uj törvény által, mely megengedi, hogy birodalma területén ezentúl idegenek is teljes joggal bírhassanak ingatlan javakat. Csak e kevés is elég azon tény megállapítására, miszerint a haladó Európától magát századokon át elzárkózva tartott Törökország is kezdi érezni végre a reformok szükségét." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 29. sz. julius 21.)

1867-es Párizsba utazása nem a reformok kezdetét jelezte mint remélték, hanem a szultán tékozlási hajlamának erősödése még jobban elősegítette az állam pénzügyi helyzetének romlását. Emellett sem a közigazgatás, sem a keresztények és a mohamedánok között való viszony nem javult. Az állam pedig egy idő után már nem bírta fizetni adósságainak kamatait és a helyzet egyre veszedelmesebb lett, mivel még az Abdul-Aziz által jelentős támogatásban részesített hadsereg és tengerészet terén is csak külső eredmények mutatkoztak. Az 1868-as krétai, majd az 1875-ös boszniai és hercegovinai lázadás világosan mutatta a birodalom gyöngeségét. Mindenütt anarchia volt, a szultán pedig egészen Ignatyevnek, az orosz követnek befolyása alá került.(Forrás:wikipedia)