Képaláírás: Thurzó Szaniszló síremléke a lőcsei sz. Jakab-templomban

Ismertető szöveg: "A síremlék felső sarkaiban levö egyik vánkosán alabastromból faragott, de már igen megcsonkított keresztbe tett keztyük láthatók, melyekhez a rege azon ismeretes mondát szövi, hogy a dús bányász dörének tettetve magát, Angolországban eltanulta volna az arany-választás titkát, de mire a cselre rájöttek, megmérgezett keztyüi küldtek neki ajándékban, s a mint ezt felhúzta, szörnyet halt. A jobb oldalon levö sarokvánkoson tán csak arányosság kedvéért lehettek valami jelvények, melyek azonban már egészen lekoptak. A háttért kifeszitett és szép redözetü szőnyeg foglalja el, melyen szintén ugy, mint a fejvánkosori, mesterileg és nagy fáradsággal kidolgozott diszitmények láthatók. " (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 30. sz. julius 28.)

Thurzó Elek szepesi örökös főispán és Zrinyi Borbála fia. Külföldön tanult (Padova 1591-1593 jog; Bologna 1593; Siena 1593-1595), minek köszönhetően a magyaron, csehen és a szlovákon kívül, latinul és németül is beszélt. Ifjúkorát katonai pályán kezdte. 1594-ben Miksa főherceg mellett részt vett a Tizenöt éves háború számos csatájában. 1596-ban Sempte várát átépíttette. 1598-ban nősült, két gyermeke született. 1604-ben Bocskai hadai előtt megnyitotta Bajmóc kapuit. 1614-ben testvére Kristóf halála után lett Szepes vármegye örökös főispánja, majd főpohárnokmester. Bethlen ellenében a nikolsburgi békekötésnél is szerepelt, majd 1622-ben a soproni országgyűlésen nádorrá választották. Lőcsén van eltemetve. (Forrás: Wikipédia)