Képaláírás: Landerer János Mihály (1725-1795)

Ismertető szöveg: "Bebizonyulván, hogy Landerer Katalinnak a történtekről tudomása nem volt: a pörbe nem is kevertetett és üzletét haláláig, mely 1802-ben történt, minden háborgatás nélkül folytathatta. Halála után e nyomda leányára, Landerer Anna hajadonra szállott, ki azt 1833-dik évben történt haláláig Gyurián nevű ügyvivő által kezeltette. Ezután e nyomda Gyurián ügyvivő és Bagó Márton, Landerer egyik rokona kezeibe került, kik azt hetenkint fölváltva kezelték. 1847-ben azonban Bagó Márton társától válni kivánván, a nyomdai és kiadási jogért, valamint a nyomdai anyagszerek Gyuriánt illető részeért, ennek 30,000 forintot fizetett ki, s igy az egykori Landerer-nyomda egészen az ö tulajdonába ment át." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 31. sz. augusztus 4.)

Budán az ősnyomdász, Hess András tevékenysége után 251 évig szünetelt a könyvnyomtatás. 1724-ben állította fel nyomdáját a városban a bajor származású Landerer János Sebestyén. A család férfi és női ágon egyaránt folytatta, továbbvitte az egyre virágzóbb vállalkozást, egészen 1854-ig, amikor Landerer Lajos, a nyomdász-dinasztia utolsó tagja meghalt. Pesten, Pozsonyban, Kassán is működtettek egyre modernebb technikával felszerelt nyomdákat. Nevükhöz fűződik a Pressburger Zeitung, a Pester Zeitung és a Pesti Hirlap megindítása is. Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztávval, vállalatuk a korszak nyomdászatában meghatározó szerepet töltött. A család neve és tevékenysége szorosan összeforrt a magyar történelemmel. Landerer Mihály tíz év börtönt szenvedett a magyar függetlenségért szervezkedő társaságnak nyújtott titkos nyomdászi segítségéért. A sajtószabadság megvalósulását a Landerer és Heckenast nyomda 1848. március 15-én megjelent első, cenzúrázatlan nyomtatványai jelentették.(Forrás: http://www.skszeged.hu/statikus_html/kiallitas/frankfurt99/landerer.html)