Képaláírás: Várady Gábor

Ismertető szöveg: "Kazinczy igyekezett Váradyt is fegyverletételre birni, mi nem sikerülvén, el akarta öt fogatni, de Várady, ki az utóbbi hetekben a 105-ik és 21-ik zászlóaljukból, egy vadász, egy huszár osztályból és egy üteg ágyúból álló dandár parancsnoka volt, az általa értesített zászlóalj élén állott már s azzal, fegyverét le nem rakva, vonult ki Zsibóról, követvén öt az említett dandár legnagyobb része és több más csapatok. S midőn Urbán egy orosz hadcsapattai Máramarosba küldetett, a fegyvert le nem tett hadcsapatok üldözésére: Váradyt már nem találta ott s a csapatok is szétoszoltak szülőföldeikre. Várady rövid ideig Szatmármegyében, aztán Pesten tartózkodott, majd Nyitramegyében ipa jószágán gazdatiszt czim alatt volt egész 1850-ki januárig. " (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 48. sz. december 1.)

Megyéjébe érkezve, ügyvédi irodát nyitott és tevékeny részt vett a társadalmi mozgalmakban. 1860-ban másodalispán lett, 1861-ben pedig a técsői kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Ekkor a Határozati Párt tagja volt. Az országgyűlés föloszlatása után ismét átvette mint másodispán a törvényszéki elnökséget és ismét ügyvédséggel foglalkozott. A técsői kerület 1865-ben ismét megválasztotta. A kerületet harmincegy évig képviselte a képviselőháznak alelnöke is volt egy időben. Tisza Kálmán csoportjának tagjaként 1865-től balközép párti, 1875-től szabadelvű párti képviselő. Tiszteletbeli gondnoka volt a máramaros-ugocsai református egyházmegyének, azonkívül törvényhatósági és városi képviselő. Elnöke volt a múzeumegyesületnek, a Máramaros megyei honvéd-egyesületnek és felügyelője volt a máramarosszigeti líceumnak. Elnöklete alatt megalakult Máramaroszzigeten a kisdedóvó-intézet és a jótékonysági nő-egyesület. (Forrás:wikipedia)