Képaláírás: Gróf Bercsényi Miklós

Ismertető szöveg: "1703 elején az elégületlenség a zaklatott hazában tetőpontját érte. A katonai adó-executiók miatt a nép már-már forrongani, s az erőszakos hadfogdosás elől különösen a felső-tiszai vidéken az erdőkre menekülni kezdett. Ott összecsoportozván, követeket, küldöttének Rákóczihoz, Bercsényihez, könyörögve: jöjjenek be, hozzanak zászlókat, ők készek a/, utolíó csepp vérig velők harczolni a szabadságért, a zsarnokoskodó, gyűlölt németek ellen. K követeket a bujdosók Siniawskynuk breznai várában fogadták, s visszaküldték velők Bercsényi apródját: járja be különösen Munkács és Ungvár környékét, s szemmel látván a dolgokat, térjen vissza. Az apródot a nép nagy lelkesedéssel fogadta mindenütt, szabadítóik küldöttjét üdvözölvén benne, s csak a zászlók beküldését és a két úr jövetelét sürgetek folyvást." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1867. 14. évf. 51. sz. december 22.)

A szabadságharc kezdetén a konföderált rendek generálisaként az 1703. évi győzedelmes felső-magyarországi hadjárat irányítója volt. Politikai nézetei sokban különböztek Rákócziétól. Szűkebb térre igyekezett szorítani a protestáns köznemesség befolyását az államigazgatásban, s katonapolitikai, diplomáciai vitákba is keveredett a vezérlő fejedelemmel. Mindvégig kitartott azonban a konföderációra tett esküje mellett. Nyolc éven át szinte állandóan hadban forgott és hadat vezetett. Emellett a diplomáciában is a fejedelem egyik legbizalmasabb tanácsadója volt. 1705-ben a szövetkezett rendek főgenerálisa lett, a szenátus első tagja, 1706-ban a császárral folytatott nagyszombati béketárgyalásokon a kuruc küldöttség vezetője volt. (Forrás:wikipedia)