Képaláírás: Vakanovich Antal
Ismertető szöveg: "Vakanovich Antal 1808-ban született
Kocztajnicza városában, mely
régente a Zrínyiek vára volt,
a katonai végvidéken, a 2-dik
báni ezred területén. Elei katonák
voltak. Nagyatyja Dávid
a török ellen vitézkedve kapott
nemességet atyja mint őrnagy
I. Napóleon seregében szolgált
és a becsület-rend lovagjává
lett, mert Horvátországnak
Száván túli része az 1809-diki
bécsi békében a francziáknak
engedtetvén át, Illyria királyságnak
részét képezé, és a horvátok
a nagy imperator zászlói
alatt nagy számmal onták vérüket
az orosz és németországi
hadjáratokban.
Antal a polgári pályát választá
és a bölcsészeti tanfolyamot
Zágrábban s a jogot Pesten
végezé. Elsajátitá a magyar
nyelvet, de nem lett barátjává
a magyar nemzetnek. Vakanovich
is, mint a horvát fiatalságnak
túlnyomó része, a harminczas
években támadt illyrismus
zászlaja alá szegődött,mely
közös irodalmi nyelvet teremtvén
a délszlávoknak, azoknak
politikai egyesülését is, az
Adriától a Fekete-tengerig,
délre a Balkánig czélba vette.
Egyik mozzanata volt ez azon
általános mozgalomnak, mely egész Európában
a nemzetiségi érzületet felébreszté és
öálunk magyaroknál is csak oly élénken
fiiüködött, mint a horvátoknál. E mozgalomnak
Horvátországban leginkább a konzervatív
elemek szegültek ellent, melyekben a belátás, hová vezet az illyrismus, a századokon
át fejlődött viszonyokhoz való ragaszkodással
párosult. Könnyen felfogható, hogy
a költői kedélyü Vakanovich, ki az irodalomban
is megpróbálkozott, jobban vonzódott
a jövő "dicső Illyriájához," mint a partes
adnexae- féle állásponthoz."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 15. évf. 41. sz. (1868. okt. 11.))
|