Képaláírás: Kerkapoly Károly

Ismertető szöveg: "Ezután bölcsészeti müvei rendezéséhez fogott (1863.), melyek az általa elöadott tudományok tankönyvei alakjában, mint szépészet, politika, erkölcstan, vallásbölcsészet stb., nagyobbára kéziratban készen állnak, s melyekből eddig az Ismerettan és Gondolattan jelent meg. Legközelebbről pedig publicistikai dolgozatai kiadását vette czélba. Politikai szereplése voitaképen az 1865/8-ki országgyűléssel kezdődik, bár már elöbb a patens-viták alatt is magára vonta ez irányban a közfigyeimet; s Veszprémmegye egyik kerülete már a 61-iki országgyülési választások alatt fölléptette, sulyos szembaja miatt azonban kénytelen volt visszalépni; s csak 1865-ben engedhetett az enyingi választó kerület polgárainak s fogadhatta el tőlük a nagy többséggel nyujtott megbizást." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 4. sz. január 24.)

Még 1878-ig volt országgyűlési képviselő a zala megyei tapoczai kerületből; de élénkebb politikai szereplésre nem vállalkozott és még csak egyszer szólalt fel nagyobb szabású beszédben (1878), amikor az Ausztriával újonnan célba vett vám és kereskedelmi szövetség tárgyában erős érveléssel s dialektikával kisérelte meg az akkori kormánytól eltérő álláspontját érvényre juttatni. Ezentúl csaknem minden idejét tanári teendőire fordította. Azonban a közügyekkel is buzgón foglalkozott. Az országos gazdasági egyesületben, melynek három cikluson igazg. vál. tagja volt, nagy tevékenységet fejtett ki különösen az egyesület vagyonának kezelése és szervezése körül. Egyik alapítója volt az országos mintapince s a magyar bortermelők szövetkezetének és mindegyiknek hosszú ideig végrehajtó bizottsági elnöke. Maga is minta szőlőtulajdonos és bortermelő lévén, mindig részt vett a filoxera-bizottság tanácskozásain és a borászati törvény tárgyalásain. Gellérthegyi nagy költséggel művelt szőleiben a filoxera elleni védekezés előharcosaként szerepelt. (Forrás:wikipedia)