Képaláírás: Martinovics

Ismertető szöveg: "Mindvégig megmaradt azon állitása mellett, hogy öt maga Lipót császár bízta meg ezen társaság szervezésére Magyarországon, hogy a kedélyeket a czélszerü reformokra előkészítse, a szabadabb elvek előtt az utat egyengesse, hogy a dúsgazdag és dölyfös papság az illő határok közé szorittassék, a parasztság és polgárság terhei, melyeket egyedül visel, enyhittessenek, a politikai közigazgatás és igazságszolgáltatás javíttassanak, a förendüek aristokratiája korlátoltassék és pedig mindez: országgyűlés s ennek nyilvános tanácskozásai törvényszerű utján. S e részben Lipót császár sajátkezű leveleire és fogalmazványaira utalt, melyek - mint monda - papírjai közt vannak, s melyeket azoknak kellé megtalálni, kik elfogatásakor Bécsben irományait lefoglalták." Forrás (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 7. sz. február 14.)

Martinovics munkáit elsősorban a szabadkőművesek, az úgynevezett felvilágosodottak (illuminatusok) terjesztették, akik a francia forradalom elveivel rokonszenveztek és a királyság bukását várták. Gyurkovics Ferenc, a pesti egyetemen a politikatanára, az ilyen eszmék terjesztése érdekében titkos társaság szervezésén fáradozott és egy forradalmi kátét is szerkesztett. 1793 márciusában Martinovicsot is beavatta terveibe, és a csakhamar ezután bekövetkezett halála előtt, iratait is ráhagyta. Ő ugyan nem tudta rávenni Martinovicsot, hogy beálljon a társaságba, de más oldalról jött erősebb hatásra ez megtörtént. Párizsban a jakobinusok klubja ilyen társulat alakításával Martinovicsot bízta meg, aki 1794 áprilisában megkezdte a tagok toborzását, mégpedig először Bécsben. Magyarországon két társaságot alakított: a Reformátorok Társaságát elszegényedett mágnásokból és nemesekből, illetve a Szabadság-egyenlőség-testvériség Társaságát, a forradalmi eszmék teljes életbe léptetésével. (Forrás:wikipedia)