Képaláírás: Keleti Gusztáv

Ismertető szöveg: "Van azonban Keleti működésének más, a művészetre nézve nem kevésbbé fontos, de mások által alig gyakorolt tere, melyen hazánkban, ugy szólván, maga áll, a melyen, ha kevésbbé irigyelt, de nem kevésbbé méltán kiérdemelt hírt szerze magának, s ez a mükritika. Élénk irálya, gyakran gunyoros, sokszor keserű, de mindig igazságos ítélete s a hazai művészet érdekében tett felszólalásai figyelmet gerjesztettek iránta irodalmi körökben is, és 1867-ben azon kitüntetést szerezek meg számára, hogy a Kisfaludy-társaság tagjai közé sorozta. Itt tartott szék-foglalója méltán feltűnést okozott, mert szerzőjét önálló, a művészeti aesthetikát uj szempontokból, eredetileg tanulmányozó müírónak mutatá be." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 15. sz. április 11.)

1874-ben a Képzőművészeti Társaság igazgatója. (1894-ig töltötte be ezt a pozíciót.), és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Az 1860-as közepe felé Kelety elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Ő figyelt fel elsőként Nagy István tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte Csontváry Kosztka Tivadar is. Munkácsy Mihályról és Szinyei Merse Pálról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta. Kelety Gusztáv tüdőbajban betegedett meg, hosszú betegeskedés után (ez alatt az idő alatt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt) halt meg. (Forrás:wikipedia)