Képaláírás: Bedekovics Kálmán

Ismertető szöveg: "Az első és legfőbb kérdés, mely most a horvát hazafiakat foglalkoztatá a Magyarhonnal való egyesülés kérdése volt. Sehol az egész országban hőbben nem kivántak az uniót, mint Varasdmegyében. E megye, Magyarország szélén, sokféle öszszeköttetésben volt a Drávántuli testvérekkel, és élén mint örökös főispán, gr. Erdődy János nem méltatlan ivadéka Bakács bibornoknak és Erdődy Tamásnak, mint alispán pedig, az elsö tisztujitás folytán, Bedekovics állott. E két férfi alighogy hivatalát elfoglald, azonnal kimutatá tiszteletét a magyar közjog iránt, melyet az illyrismus és absolutismus oly vak dühhel üldözött és végkép holtnak tekintett; perczig sem habozott kimondani, hogy a Muraközre, a Zrinyiék fészkére, melyet az absolutismus Zalamegyétől Varasdmegyéhez, vagyis Horvátországhoz csatolt," Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 16. sz. április 18.)

1851-ben Verőce vármegye főispánjává nevezték ki, mely tisztséget egészen 1859-ig viselte. 1865-ben Szerém vármegye főispánja lett egészen 1867-ig, mikor ismét Verőce vármegye főispánja lett, ahonnét 1869-ben távozott. Koloman Bedeković (Bedekovics Kálmán) horvát báni kinevezésével Pejačević foglalta el annak helyét a horvát-szlavón-dalmát miniszteri székben 1871. február 10-én, s egészen 1876. február 25-ig töltötte be azt. Távozása után visszavonultan élt birtokán. Főnemesi rangja lévén haláláig a magyar országgyűlés tagja volt. Öccse, Ladislav Pejačević (Pejacsevich László) 1880-1883 között, unokaöccse (László fia), Teodor Pejačević (Pejacsevich Tódor) pedig 1903-1907 között volt horvát bán. Több más testvére, rokona is viselt kisebb-nagyobb politikai tisztségeket élete során. (Forrás:wikipedia)